Magyar Hírlap online

Csak a vidéknek van igazi megtartóereje

Nem tudok még konkrét választ adni arra, hogy meghosszabbítható-e önöknél a külföldiek földvásárlásáról szóló moratórium, az sem segíti ugyanakkor a harcukat, hogy Magyarország részéről még egyetlen érvet sem hallottunk arról, hogy miért kéri a plusz három évet. Hivatalosan még nem tettek fel kérdést ezzel kapcsolatban, márpedig Brüsszel csak egyértelmű jelzés után tudja megvizsgálni a hosszabbítás lehetőségét – mondta lapunknak Dacian Ciolos, az Európai Bizottság román mezőgazdasági biztosa.



– Kelet-európaiként lett az unió új mezőgazdasági biztosa, így sokkal jobban ismeri a Brüsszelben felfoghatatlan térségi problémákat, a gazdák helyzetét. Eddig ellenszélben kellett az érdekeinket érvényesíteni. Az ön megválasztásával ez változhat?

– Az unió már eddig is több lépést tett a termelők megvédésére és megtartására, s a kelet-közép-európai térség sem esett ki a látótérből. Ettől azonban tény, hogy többet kell tennünk a régió felzárkóztatásáért a gazdák jövedelmének emelésén kívül. A térség csak akkor tud fokozottan felzárkózni Nyugat-Európához, ha a modernizációt tesszük az első helyre, amely növeli a versenyképességet. A közvetlen támogatások növelése nem oldja meg a problémákat, csak a modernizáció.

– Magyarország és Románia hasonló problémáktól szenved. A gazdák térdre rogytak, sokan a termelést is abbahagyták. Többen apellálnak is erre, hogy olcsón jussanak minőségi termőföldhöz. Magyarország kérelmezte a külföl­diek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását és fenntartását. Erről mi a véleménye?

– A hosszabbítás kérdése eldől, de Brüsszel még várakozó állásponton van. Nem tudok még konkrét választ adni arra, hogy meghosszabbítható-e önöknél a moratórium, az sem segíti ugyanakkor a harcukat, hogy Magyarország részéről még egyetlen érvet sem kaptunk arról, hogy miért kéri a plusz három évet. Hivatalosan még nem tettek fel kérdést ezzel kapcsolatban, márpedig Brüsszel csak egyértelmű jelzés után tudja megvizsgálni a hosszabbítás lehetőségét. Mostani látogatásomon mind Gráf József agrárminiszter, mind Font Sándor mezőgazdasági bizottsági elnök figyelmeztetett az önök álláspontjára és egységes akaratára.

– 2013 után új közös agrárpolitika (KAP) kezdődik az unióban, amelynek irányairól jelentős vita van, és a tagállamok két csoportra szakadtak. Az alapító országok érdekei teljesen mások, amelyek valóra váltása katasztrófához vezethetne például térségünk agráriumában. Mi a helyes irány?

– Ha nem lenne közös agrárpolitika, akkor csak néhány ország termelne, a többiek veszítenének. A KAP a mezőgazdaság fenntartásához járul hozzá. Nélkülözhetetlen a közös támogatás, tehát ebből nem engedhetünk, de a forrásokat megfelelően kell felhasználni, és figyelembe kell venni a területi elveket is. Nagyobb egyenlőséget kell biztosítanunk az agrárium szereplői között, és meg kell változtatnunk a támogatások elosztásának módszerét. Növelni kell a minőséget és a mezőgazdaság jövedelmezőségét, hogy a gazdának is több pénze legyen, s érdeke legyen a termelés.

– Az agrárium mellett a vidékfejlesztés sem szenvedhet hátrányt. Ön is a zászlajára tűzi ez utóbbit?

– Természetesen. A vidékfejlesztésnek és a regionális politikának is ugyanolyan súlyt kell képviselnie döntéseinkben, mint a mezőgazdaságnak és a gazdák helyzetének, jövőjének. Az EU lakosságának mindössze harminc százaléka él vidéken, de az uniós terület nyolcvan százalékán. Növelni kell az előbbi adatot, hogy az emberek higgyenek a vidékben, mert csak a vidéknek van megtartóereje.