A tizenhét éves, magyargéci Gál Beatrixot ugyanúgy megbámulják a fiúk a bátonyterenyei tornateremben a tartásáért, mozgásáért, mintha pomponlány lenne. Pedig nem az. Szakaszvezető. A kihalásra ítélt honvédelmi oktatás ott kelt életre, ahol a legkevésbé várták: egy nógrádi kistelepülésen. Olyan, már-már kihalt fogalmakat ismernek meg a fiatalok, mint a bajtársiasság, a csapatszellem és a rendszeretet.

Hegyes-völgyes utak vezetnek Bátonyterenyébe, e nógrádi kisvárosba, amelyet nem kímélt meg a gazdasági válság. A megyében egykor legendás volt a bányászat, az üvegfúvás, a gépgyártás és a fűrészipar is. Mára mindegyik összeomlott, s mostanság már csak a munkanélküliség a legendás. A Pest megye vonzáskörzetébe tartozó települések, például Pásztó, még tartották magukat, de a Borsodhoz közelebb fekvő helységeknek már csak a természeti szépség maradt. Nógrád az 1705-ös országgyűlés helyszínét, Szécsényt vagy Hollókőt, Drégelyt, Ipolytarnócot kínálja a turistáknak, ám munkalehetőséget egyre kevésbé. Nógrádban még mindig nem gyógyultak be Tria-non sebei, hiszen vasútját, bányáit, erdeit és Losoncot vesztette el. Igaz, az uniós csatlakozás ismét leszerelte a határsorompókat, visszaadva a lehetőséget a gazdasági kapcsolatok helyreállítására a megye külföldre szakadt részével.
Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke szerint a vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés az egyik kulcsa a megmaradásnak. Ehhez pedig folyamatos, az élet kihívásait követő szerkezetváltásra volna szükség, amelynek az egyik fontos eleme, hogy a fiatalokat itt tartsák Nógrádban. Olyan szakmákat tanuljanak, amelyekkel könnyebben munkához jutnak, és amelyek támogatást nyújtanak személyes fejlődésükhöz, életkörülményeik megváltoztatásához és nem utolsósorban magyarságuk megtartásához. Az egyre gyarapodó kihívásokhoz képest azonban egyre csökkent az elmúlt években az önkormányzatok támogatása. Hol vannak már azok az idők, amikor a megyei területfejlesztési tanács 1997–2003 között lebonyolított felzárkóztatási program keretében – az alaptámogatási kerettel együtt – összesen 16,4 milliárd forint támogatási összegről dönthetett. Akkor még 3700 projektet tudtak támogatni, és a fejlesztések összértéke mintegy 86 milliárd forint volt. Ma a bátonyterenyei középiskola tornatermének beázását úgy akadályozzák meg, hogy fóliát terítenek a tetejére…
A középiskola igazgatója, Csank Csaba fejéből pattant ki néhány éve, hogy a rendészeti pályákra előkészítő képzést szervezzenek, amely végül 2003-ban el is indult Bátonyterenyén. „Iskolánkban nagyon népszerű ez a képzés. A legnagyszerűbb csapatszellem, bajtársiasság alakítója a katonai alapismeretek tantárgy, amely még hazaszeretetre, egészséges életmódra, küzdőszellemre, önvédelemre és rendszeretetre is nevel. Ezek, ne is tagadjuk, manapság hiányzó fogalmak a legtöbb fiatal életében.”
A rendész szakon tanuló diákok belügyi és rendészeti, önvédelmi, speciális társadalmi és kommunikációs tudást és katonai alapismereteket sajátíthatnak el. Közben egy kicsit katonáskodnak is, lövészeten vesznek részt, és néhány fegyverfajtával is megismerkednek. Az igazgató úgy véli, a kötelező sorkatonaság eltörlésével még nem halt ki a fiatalok katonaság iránti érdeklődése.
Gál Bea a tornateremben éppen az alaki gyakorlatot végzi Pál István tanár úr intelmei alapján, aki egykor a budapesti díszszázadban verte a vigyázzmenetet. Az ott tanultakat nem lehet könnyen elfeledni. Tanulói szinte minden városi ünnepségen szerepelnek, mert olyan tartásuk van, hogy hozzájuk képest megmosolyogtató, amikor a politikusok viszik görnyedten, botladozva egy-egy emlékhelyhez a koszorúkat. Bea ma már semmire sem cserélné a képzést. A katonai pályát választja majd, mert ahogy mondja, el sem tud képzelni szebbet a „hazafitantárgynál”.
Magyarországon évekkel ezelőtt bezárt az utolsó, a győri katonai középiskola is. Pedig az ezekben az iskolákban végző diákok nagyobb eséllyel tanulhattak tovább a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Rendőrtiszti Főiskolán, az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolában, és a rendészeti szakközépiskolákban. Ezt már statisztikával igazolja Csank Csaba, aki maga is elvégezte a nemzetvédelmi egyetemet, mert jó példaként akart diákjai elé állni. „2008-ban például huszonnyolcan érettségiztek, ebből hárman a nemzetvédelmi egyetemre felvételiztek sikerrel, egy évre rá huszonöten választották a katonai alapismereteket, és a csapat fele valamilyen rendészeti pálya felé orientálódott. Ha ezt a szakot végzik, nagyobb esélyük van az elhelyezkedésre” – mondta Csank Csaba, hozzátéve: széles a skála, dolgozhatnak a rendőrségnél, a határrendészetnél, de a katasztrófa- és a polgári védelemnél is. Aki nem pályázik egyetemre, annak is van lehetősége, mondja az igazgató, mégpedig itt az iskolában, hiszen elindították a biztonságszervező képzést.

A korábbi budapesti főrendőrt is meghallgatná a 2006-os véres eseményeket vizsgáló bizottság
Navracsics Tibor: Az országpusztító szocialisták az önkormányzatokban építenék újjá magukat
MSZP: „A Fidesz újabb ocsmány trükkje”
Egy roma család hat tagját lőtte le egy középkorú férfi
Kétszer is beszélt Gyurcsány az egykori rendőrfőkapitány-helyettessel