Magyar Hírlap online

2010. szeptember 02., csütörtök, Rebeka , Dorina
2010-03-12

Bejött a „hazafitantárgy” Bátonyterenyén Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A tizenhét éves, magyargéci Gál Beatrixot ugyanúgy megbámulják a fiúk a bátonyterenyei tornateremben a tartásáért, mozgásáért, mintha pomponlány lenne. Pedig nem az. Szakaszvezető. A kihalásra ítélt honvédelmi oktatás ott kelt életre, ahol a legkevésbé várták: egy nógrádi kistelepülésen. Olyan, már-már kihalt fogalmakat ismernek meg a fiatalok, mint a bajtársiasság, a csapatszellem és a rendszeretet.

A képzésben fontos szerepet kap a sport, a küzdőszellem erősítése, az egészséges életmódra nevelés

Hegyes-völgyes utak vezetnek Bátonyterenyébe, e nógrádi kisvárosba, amelyet nem kímélt meg a gazdasági válság. A megyében egykor legendás volt a bányászat, az üvegfúvás, a gépgyártás és a fűrészipar is. Mára mindegyik összeomlott, s mostanság már csak a munkanélküliség a legendás. A Pest megye vonzáskörzetébe tartozó települések, például Pásztó, még tartották magukat, de a Borsodhoz közelebb fekvő helységeknek már csak a természeti szépség maradt. Nógrád az 1705-ös országgyűlés helyszínét, Szécsényt vagy Hollókőt, Drégelyt, Ipolytarnócot kínálja a turistáknak, ám munkalehetőséget egyre kevésbé. Nógrádban még mindig nem gyógyultak be Tria-non sebei, hiszen vasútját, bányáit, erdeit és Losoncot vesztette el. Igaz, az uniós csatlakozás ismét leszerelte a határsorompókat, visszaadva a lehetőséget a gazdasági kapcsolatok helyreállítására a megye külföldre szakadt részével.

Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke szerint a vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés az egyik kulcsa a megmaradásnak. Ehhez pedig folyamatos, az élet kihívásait követő szerkezetváltásra volna szükség, amelynek az egyik fontos eleme, hogy a fiatalokat itt tartsák Nógrádban. Olyan szakmákat tanuljanak, amelyekkel könnyebben munkához jutnak, és amelyek támogatást nyújtanak személyes fejlődésükhöz, életkörülményeik megváltoztatásához és nem utolsósorban magyarságuk megtartásához. Az egyre gyarapodó kihívásokhoz képest azonban egyre csökkent az elmúlt években az önkormányzatok támogatása. Hol vannak már azok az idők, amikor a megyei területfejlesztési tanács 1997–2003 között lebonyolított felzárkóztatási program keretében – az alaptámogatási kerettel együtt – összesen 16,4 milliárd forint támogatási összegről dönthetett. Akkor még 3700 projektet tudtak támogatni, és a fejlesztések összértéke mintegy 86 milliárd forint volt. Ma a bátonyterenyei középiskola tornatermének beázását úgy akadályozzák meg, hogy fóliát terítenek a tetejére…

A középiskola igazgatója, Csank Csaba fejéből pattant ki néhány éve, hogy a rendészeti pályákra előkészítő képzést szervezzenek, amely végül 2003-ban el is indult Bátonyterenyén. „Iskolánkban nagyon népszerű ez a képzés. A legnagyszerűbb csapatszellem, bajtársiasság alakítója a katonai alapismeretek tantárgy, amely még hazaszeretetre, egészséges életmódra, küzdőszellemre, önvédelemre és rendszeretetre is nevel. Ezek, ne is tagadjuk, manapság hiányzó fogalmak a legtöbb fiatal életében.”

A rendész szakon tanuló diákok belügyi és rendészeti, önvédelmi, speciális társadalmi és kommunikációs tudást és katonai alapismereteket sajátíthatnak el. Közben egy kicsit katonáskodnak is, lövészeten vesznek részt, és néhány fegyverfajtával is megismerkednek. Az igazgató úgy véli, a kötelező sorkatonaság eltörlésével még nem halt ki a fiatalok katonaság iránti érdeklődése.
Gál Bea a tornateremben éppen az alaki gyakorlatot végzi Pál István tanár úr intelmei alapján, aki egykor a budapesti díszszázadban verte a vigyázzmenetet. Az ott tanultakat nem lehet könnyen elfeledni. Tanulói szinte minden városi ünnepségen szerepelnek, mert olyan tartásuk van, hogy hozzájuk képest megmosolyogtató, amikor a politikusok viszik görnyedten, botladozva egy-egy emlékhelyhez a koszorúkat. Bea ma már semmire sem cserélné a képzést. A katonai pályát választja majd, mert ahogy mondja, el sem tud képzelni szebbet a „hazafitantárgynál”.

Magyarországon évekkel ezelőtt bezárt az utolsó, a győri katonai középiskola is. Pedig az ezekben az iskolákban végző diákok nagyobb eséllyel tanulhattak tovább a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Rendőrtiszti Főiskolán, az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolában, és a rendészeti szakközépiskolákban. Ezt már statisztikával igazolja Csank Csaba, aki maga is elvégezte a nemzetvédelmi egyetemet, mert jó példaként akart diákjai elé állni. „2008-ban például huszonnyolcan érettségiztek, ebből hárman a nemzetvédelmi egyetemre felvételiztek sikerrel, egy évre rá huszonöten választották a katonai alapismereteket, és a csapat fele valamilyen rendészeti pálya felé orientálódott. Ha ezt a szakot végzik, nagyobb esélyük van az elhelyezkedésre” – mondta Csank Csaba, hozzátéve: széles a skála, dolgozhatnak a rendőrségnél, a határrendészetnél, de a katasztrófa- és a polgári védelemnél is. Aki nem pályázik egyetemre, annak is van lehetősége, mondja az igazgató, mégpedig itt az iskolában, hiszen elindították a biztonságszervező képzést.

Gál Bea büszkén vezeti fel a szakaszát Bátonyterenyén (A Szerz Felvételei)


Hatalmas az érdeklődés, indul a KatonaSuli

Ez azon kevés témák egyike, amelyben ötpárti konszenzus, sőt országgyűlési határozat született, és amely lehetővé teszi az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok keretei között a fiatalok állampolgári, honvédelmi ismereteit bővítő program indítását. A Honvédelmi Minisztérium a Magyar Hírlapot úgy tájékoztatta: jelenleg tizenegy magyarországi középiskolában tanulhatják a diákok választható közismereti érettségi tantárgyként a katonai alapismereteket. A program iránt megdöbbentően nagy az érdeklődés: a rengeteg szakközépiskola és gimnázium mellett számtalan általános iskola, sőt még egyetemek is szeretnék felvenni a tanter-vükbe. A Honvédelmi Minisztérium ezért márciustól útjára indítja a KatonaSuli programot. Ennek a hajdú-bihari megyeszékhely, Debrecen lehet az egyik „fővárosa”, ahol tizennyolc általános iskolában szakkör jelleggel jelenleg is folyik, három középiskolában pedig ősztől tantárgyi keretek között indul a képzés, erről közgyűlési határozat is született. Halász D. János alpolgármestertől azt is megtudtuk, nem véletlen az itteni jó példa. A cívisvárosban egy ötezer fős dandár állomásozik, amely sok munkalehetőséget is biztosít a debrecenieknek.

 

Bekes József

 


Belépés




Belépés | Regisztráció

Legolvasottabb cikkeink

Ember Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Aljas rémhírterjesztők Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A szocialista segéderők elindították a rágalomhadjáratot Orbán Viktor ellen

Alaposan bekattant a volt szocialista Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Gyurcsány és Bajnai hazugságai téphették meg az idegeit

Gergényi az elszámoltatás küszöbén Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A korábbi budapesti főrendőrt is meghallgatná a 2006-os véres eseményeket vizsgáló bizottság

Végre! Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Menekülne a népharag elől az MSZP Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Navracsics Tibor: Az országpusztító szocialisták az önkormányzatokban építenék újjá magukat

TILTAKOZNAK A SZOCIALISTÁK TÓTH JÓZSEF JELÖLÉSE ELLEN

MSZP: „A Fidesz újabb ocsmány trükkje”

Agassi kérdez Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Pribékek Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

ÁMOKFUTÓ GYILKOLT POZSONYBAN

Egy roma család hat tagját lőtte le egy középkorú férfi

A székházat megvédeni nem kell félnetek... Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Kétszer is beszélt Gyurcsány az egykori rendőrfőkapitány-helyettessel