Magyar Hírlap online

Az összefogás óvodájában

Erdőkövesd polgárai mindent megtettek annak érdekében, hogy megmentsék intézményeiket, s meggátolják a falu elnéptelenedését

Az erdőkövesdi óvodáért már a rendszerváltás előtt óriási erőfeszítéseket tettek a település lakói. Akkor még az intézmény megépüléséért lobbiztak, ma azért küzdenek, hogy ne váljon az óvoda a korunkra jellemző összevonások és felszámolások áldozatává. Egy kis közösség ma ünnepli az intézmény fennállásának huszadik évfordulóját, az óvoda mára a falu összefogásának jelképévé is vált. Az anyagi problémákat némileg ellensúlyozza, hogy a gyermekekkel elkötelezett nevelők foglalkoznak.



Erdőkövesd az ország északkeleti részén található, Heves megye északi peremén, ahol Pétervására városával épült egybe. A hatszázhetven lelkes település kis palóc falu a Tarna patak partján. „A hetvenes-nyolcvanas években férőhiánnyal küszködtek a környékbeli települések óvodáiban. A gyermekeinket csak az iskolakezdést megelőző egy évben vették fel a környékbeli intézményekbe” – mondja lapunknak Gombás Dezsőné Szekeres Zita, Erdőkövesd önkormányzati képviselője. Fordulat akkor történt, amikor Utasi József lett az egri járási tanács pénzügyi vezetője, aki egy esemény kapcsán Erdőkövesdre látogatott. „Neki is elmondtam, hogy a településnek óvodára van szüksége. Egy hét múlva jött a válasz, hogy Pétervására pénzt kap, amelyből bővítheti az óvodai helyek számát” – meséli a képviselő. Az erdőkövesdiek busszal jártak Pétervásárra, a közlekedés azonban igencsak nehézkes volt, főként az esti hazajutás.

Néhány évvel később, 1990 tavaszán, az „önkormányzatiság szele” végül Erdőkövesdet is elérte. Kiderült, hogy hónapokon belül a településnek önálló költségvetése lesz, ezért márciusban az egykori iskolaépületben elindult az óvodai nevelés. (Az iskolai felső tagozatot akkor már Pétervásárára helyezték át.)

Az óvodát jelenleg is Erdő­kövesd önkormányzata tarja fent, bár nem egyszerű a feladat. A településnek egyébként önálló polgármestere és képviselő-testülete van, ám Erdőkövesd és Pétervásárának közös a jegyzője. Igaz, a polgármesteri hivatal fenntartásába mindkét település beszáll. Az óvoda fenntartását a normatív támogatás felhasználásán túl az Erdőkövesdért Közhasznú Alapítvány is jelentősen segíti az önkormányzat mellett.

„Az alapítvány az elmúlt öt évben több mint ötmillió forinttal gazdálkodott. Jutott úszásoktatásra, nyelvoktatásra, játszótérépítésre és játékok vásárlására is” – mondja Nagyné Kovács Tünde, a szervezet kurató­riumának elnöke. Kiemeli, hogy az alapítvány sokat köszönhet Elek Gyulánénak, Pálfi Zoltánnak és a néhai Tar Zoltánnak, akik lemondtak képviselői tiszteletdíjukról a szervezet javára.

„Huszonhárom gyermek jár az oviba, a település életében központi szerepet játszik az intézmény, minden egyes nemzeti ünnep vagy falunap alkalmából az óvodások és a kisiskolások adják az ünnepi műsort” – mondja Nagyné Kovács Tünde.

Az anyagi problémákat némileg ellensúlyozza, hogy a gyermekekkel elkötelezett nevelők foglalkoznak.

„Az elmúlt húsz évben a konyhástól a dadáig, mindenki mindent megtett annak érdekében, hogy fenntartsuk az óvodát. Ezzel is élhetővé tettük a falut” – mondja Zagyva Béláné, az intézmény vezetője, aki kezdettől az óvodában dolgozik.

Lapunknak elmeséli azt is, hogy annak idején társadalmi munkával alakították át az intézmény épületét. Így dolgozott a kőművestől a villanyszerelőig mindenki.

„Az elmúlt húsz évben sok minden történt a településen, amelynek egyik központi élettere az óvoda. Az egyik mostani nevelőkollégám például ott volt az első csoportban ovisként, miután megnyílt az intézmény. A mai születésnapi ünnepségen sok dolga lesz, hiszen vendégként és dolgozóként is részt vesz. Ő lesz a mi vendégmunkásunk” – mondja tréfálkozva Zagyva Béláné. A kis közösségben valódi béke és harmónia uralkodik. Egymás kezébe adják a kilincset a helybeliek. Van, aki két hónapos csecsemővel a karján érkezik, és fogadkozik, ő is ide adja a gyerekét. Akad olyan házaspár is, amely Budapestről „menekült” vidékre, s kisfiuk szintén az erdőkövesdi óvodába jár. Az intézmény vezetője szerint természetes nevelés folyik, sokat kirándul a csoport, és a gyermekek lelki fejlődésére is vigyáznak, ezért játékos formában, de gyakorlatiasan (pél­dául a karitásztevékenységgel) hozzák gyermekközelbe a hitet.

Az erdőkövesdi óvoda története valódi iskolapéldája annak, hogyan tud a mostoha körülmények ellenére egy vidéki kistelepülés összefogni annak érdekében, hogy intézményeit megmentse.