Magyar Hírlap online

Felemészti Ajka városát az adósság

Az MSZP-s polgármester munkájának gyümölcse: ki nem fizetett számlák, rettegő vállalkozók

Több mint egymilliárd forint értékben sorakoznak Ajka hónapok óta kifizetetlen számlái a város szocialista polgármestere, Schwartz Béla asztalán. A felhalmozott tartozás egyebek mellett a közintézmények közüzemi díjait, féléves szemétszállítási és az elmaradt parkgondozási díjakat tartalmazza, de a közvilágításért sem fizet a helyhatóság jó ideje, s a beruházások részszámlái is kifizetetlenek. A város kötelezettségállománya csaknem ötmilliárd forint. A pénzügyi bizottság elnöke, gazdasági tanácsadók, az intézmények vezetői attól félnek, a télen akár az iskolák is fűtés nélkül maradhatnak. Schwartz Béla továbbra is struccpolitikát folytat. Szerinte Ajka gazdasága példaértékű, s nincsenek pénzügyi gondjaik. A szolgáltatók, az önkormányzattal szerződésben álló vállalkozások nem értik, ha a város vezetője szerint van pénz a kasszában, miért nem fizetnek.

 

Ajka város temérdek vállalkozónak tartozik, hegyekben állnak a kifizetetlen számlák. Tartoznak saját tulajdonú cégeiknek, nagy szolgáltatóknak és külső vállalkozóknak is. Ráadásul a hivatal újabb és újabb pluszfeladatokat határoz meg, a cégvezetők pedig nem mernek szembeszegülni, mert akkor nemcsak a pénzük után futhatnak majd, de az önkormányzati tulajdonú cégek esetében többek munkahelye is veszélybe kerülne. És nem csak a kifizetetlen számlákkal van baj. Úgy tudjuk, azért is hitelt kellett felvenniük – például a fürdőszolgáltatást végző cégnek –, hogy az önkormányzati dolgozók bérét ki tudják fizetni.

„Kilencszázmillió forint feletti folyószámlahitelünk van, miközben Ajka éves hitelfelvételi kerete mindössze ötszázmillió forint. A helyhatósági tulajdonú Avar Kft.-nek, amely parkrendezést, hóeltakarítást és szemétszállítást végez, kétszázhúszmillióval, a távfűtést ellátó Primér Kft.-nek hasonló mértékű összeggel tartozik az önkormányzat. A közvilágításért legalább fél éve nem fizetett a város, itt is több százmilliós tartozást halmozhattunk fel, volt olyan településrész, ahol az E.ON már ki akarta kapcsolni a közvilágítást. Az intézményekért azért aggódunk, mert esetükben az idén még nem fizettek fűtésdíjat, holott az adósság még az előző fűtési szezont érinti, miközben nyakunkon a következő” – sorolta lapunknak a kifizetetlen számlákat Fülöp Zoltán, Ajka pénzügyi bizottságának fideszes elnöke.

Milliárdok

„Csak ezeknek a kifizetetlen számláknak az összege meghaladja az egymilliárd forintot, és akkor még nem beszéltünk azokról a magánvállalkozásokról, amelyeknek tartozunk. A polgármesteri hivatal saját cégein­ket hozza lehetetlen anyagi helyzetbe. A nekik járó juttatásokat, működési támogatásokat nem fizeti ki, és amikor emiatt létük válik bizonytalanná, hitelfelvételre kényszerítik őket” – tette hozzá a politikus. Szerinte rendkívül közel kerültek a csődhelyzethez, nem látni a fényt az alagút végén.

Még nem telt el egy év azóta, hogy egy kerékpárút-építés megkezdése alkalmából a szocialista vezetésű városba látogatott az akkori kormány miniszterelnöke. Bajnai Gordon Pál Bélával, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács akkori elnökével – az MSZP Veszprém megyei elnökével – együtt magasztalta az egekig Ajka városát, amely szerintük olyan fejlődést mutat, ami példa lehet a többi hasonló város előtt.

A fideszes politikus szerint a kötelezettségállomány már ekkor meghaladta a hárommilliárd forintot, ami azóta tovább gyarapodott, majdnem ötmilliárdra. Ami pedig a fejlesztéseket illeti, annak ellenére, hogy a szocialista kormány nyolc éven keresztül „tolta” a pénzt Veszprém megye utolsó szocialista fellegvárába, a látvány siralmas. Új burkolatot kapott néhány utca, épült egy kerékpárút, a „nagy” belvárosi rehabilitáció keretében felújították a városházát, a mellette levő parkban néhány fát ültettek, padokat helyeztek ki. Ez a belváros-rehabilitációs projekt több mint egymilliárd forintba került, de még egyetlen tégla nincs belőle kifizetve. „Ráadásul úgy végezték el a munkálatokat, hogy a megítélt 804 millió forint uniós támogatásról a mai napig nincs aláírt szerződés” – mondta Fülöp Zoltán.

Több cégvezetővel, vállalkozóval beszéltünk, akik eleinte még vállalták, hogy nyilatkoznak lapunknak arról, mennyivel tartozik nekik a város, majd érdekes módon mire a személyes találkozó bekövetkezett volna, meggondolták magukat. Érthető, hiszen Ajkán azt beszélik, a polgármester szinte „terror” alatt tart mindenkit.

Félelemben élnek

Telefonon akadtak, akik a tartozás nagyságrendjét elárulták (esetenként több tízmilliós, volt, ahol több százmilliós tétel), de azt kérték, értsük meg, nem mernek nyilatkozni. Az egyik önkormányzati tulajdonú cég vezetője például azt mondta, a helyhatósági választások után, ha nem a szocialista Schwartz Béla lesz a polgármester, szívesen állnak rendelkezésünkre. Voltak, akik névvel vállalták nyilatkozatukat. A Borsos Miklós Általános Iskola Mikes tagintézményének igazgatója, Rieder András azt mondja, ha ők számlát kapnak, akkor már elég nagy a baj, mert a tagintézményeknek felszólítást csak akkor intéznek a szolgáltatók, ha az anyaintézménynél többszöri próbálkozásuk sem jár sikerrel. A számlák, felszólítások pedig sorra jönnek. Volt, amikor a telefont kapcsolták ki, volt, hogy a gyermekétkeztetési díjat nem utalta el a feladatot ellátó cégnek az önkormányzat, annak ellenére, hogy a szülők rendesen kifizették a megszabott díjakat.

Hitel a bérekre

Dömötör Miklós építési vállalkozó, aki cégével parkfenntartást és -rendezést végez Ajka külterületein, tizenkét-tizenhárom millió forintos kötelezettségről beszél az önkormányzat részéről. „Néha kapunk kisebb összegeket, pár százezer forintot, de hogy a teljes összeget mikor fizetik ki, arra ígéretet sem kaptam. Hitelt kellett felvennem, hogy az alkalmazottaimat ki tudjam fizetni” – panaszolta a férfi. A Primer Kft., vagyis az ajkai távhőszolgáltatást végző cég ügyvezető igazgatója nem kívánt nyilatkozni, de Molnár Istvántól, a cég felügyelőbizottságának elnökétől megkaptuk azt a levelet, amelyben őt tájékoztatták a tartozásokról. A dokumentum szerint az év elején 243 mil­liós kintlévőségük volt, amely mostanáig mindössze 219 millióra csökkent. Ebből a nem lakossági, vagyis az önkormányzatra eső rész 109 millió forint, plusz az önkormányzati cégek részéről (Avar Kft., Kristályfürdő, Kórház, Ajkait Kft.) 97 millió forint. Ez összesen 206 millió forint.

Az Észak-balatoni Hulladéktársulásnak 84 millió forinttal adós Ajka városa. A Királyszentistvánon nyolcmilliárd forintból épült hulladékkezelő telep megvalósításához 2006 óta nem fizették ki a rájuk eső önrészt. Az éves díj befizetését négy éve rendszeresen elmulasztják, s hiábavalók a felszólítások, fizetési hajlandóságot sem mutat a szocialista városvezetés. „Mivel egy kilencvenszázalékos intenzitású uniós támogatású projektről van szó, ez annyit jelent, hogy a 84 millió forint kifizetetlen ajkai önrész miatt a hulladéktársulás 158 települése 840 millió forint uniós forrástól eshet el. Ráadásul a beruházás utolsó fázisában vagyunk. Most minden fillérre szükség van, ezért lépéseket fogunk tenni” – mondta Czaun János, az Észak-balatoni Hulladéktársulás elnöke.

Az ajkai kézilabdaklub esete már csak hab a tortán. Mint megtudtuk, nekik is több millióval tartozik a város, emiatt lehet, hogy nem tudnak elindulni az osztályukban, és visszaesnek a megyei osztályba, kiváló eredményeik ellenére. Szeptember 12-én indul a bajnokság. „Ahhoz, hogy részt tudjunk venni, le kellene játszanunk egy meccset Kalocsán. De nem tudunk elmenni. Nincsenek játékengedélyeink, sem regisztrációs kártyáink, mert nem tudtunk fizetni a kézilabda-szövetségnek” – mondta Pribék István, a KK Ajka elnöke.

Szerettük volna megkérdezni Schwartz Béla polgármestert, hogyan kommentálná értesüléseinket, de nem kívánta fogadni tudósítónkat. Titkárnőjével azt üzente, Ajkának nincsenek pénzügyi nehézségei, ezért kár is lenne a városba utaznunk. Majd, amikor értesült ajkai látogatásunkról, és arról, hogy többen – vele ellentétben – nyilatkoztak lapunknak, sebtében sajtótájékoztatót hívott össze, amelyre meghívást sem kaptunk. Más lapok tudósítása arról tanúskodik, újságírónkat hazug, rosszindulatú tollnoknak nevezte, akinek egyetlen célja, lejárassa Ajka városát. Miután a polgármestertől nem sikerült megtudnunk, mekkora a baj, Ravasz Tibor tanácsnok segítségét kértük. A közgazdász rendelkezésünkre bocsátotta a város 2009-es zárszámadási adatait, amelyből kitűnik, sajnos valóban nagy a baj. A kötvénykibocsátást már 2008-ban megjátszották. Kétmil­liárdot vettek fel, aminek a felét működésre költötték. Ezt az összeget 2014-től kell törleszteni. A jelenlegi folyószámla- és beruházási hiteleket már az idén fizetni kellene. A feladat nehéz, oroszlánrészének megoldása a következő önkormányzatra, városvezetésre vár a választások után.