Magyar Hírlap online

Afrikai hódítás útján a hazai mezőgazdaság

A magyar mezőgazdaság etalonnak számít a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkező és dinamikusan fejlődő Nigériában. Az élelmiszer-önellátás megteremtésére törekvő s komplex vidékfejlesztési és agrármodernizációs programot megvalósító ország döntően a magyar agrárium tapasztalataira kíván építeni, támaszkodva a magyar szakemberek speciális ismereteire. Hazánknak is komoly bevételt jelenthet a kétoldalú együttműködés.

Az elmúlt két évben szoros és sokoldalú mező- és élelmiszer-gazdasági együttműködés alakult ki Nigéria és Magyarország között. A múlt héten az afrikai ország tervezési minisztériumának három vezető beosztású munkatársa és Nigéria egyik legbefolyásosabb földbirtokosa, a Muri emír érkezett hazánkba, hogy az együttműködés lehetőségeiről tájékozódjon, a héten pedig a magyar delegáció tartózkodik Nigériában.

„Jelentős agrárgondokkal küzd a dinamikusan fejlődő afrikai ország, amely a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik. A vidéki népesség városokba áramlik, jelentős az elvándorlás. A mezőgazdasági termékek importja növekszik, s erre húsz éve nem volt példa Nigériában. Egyebek mellett ezeken a gondokon akar sürgősen változtatni az ország vezetése, amely etalonként tekint a magyar mezőgazdaságra” – mondta lapunknak Lakner Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszékének vezetője. Kiemelte: az élelmiszer-önellátás megteremtése, az elvándorlás csökkentése érdekében komplex vidékfejlesztési és agrármodernizációs programot valósít meg Nigéria, amelynek során dön­tően a magyar agrárium tapasztalatai­ra kíván építeni, jelentős mértékben támaszkodva a magyar szakemberek speciális ismereteire. „A Corvinus Egyetemmel folytatott, több éve tartó együttműködés során számos fejlesztés, például hal- és kacsatenyésztési programok, gépkarbantartási rendszerek fejlesztése már ma is magyar szakemberek részvételével történik. A múlt héten hazánkban járó afrikai delegáció fő célja pedig az volt, hogy a magyar szarvasmarha-tenyésztési eredményekről tájékozódjon, és hasznosíthassa a tapasztalatokat” – fogalmazott Lakner.

Nigériában már működik egy magyar tapasztalatokra épített mintagazdaság. A fejlesztési projektek elindításában Magyarország nigériai nagykövetsége is jelentős szerepet játszott. A beruházásokat a nigériai állam, a tartományok és a helyi vállalkozók finanszírozzák.

„Itt, Nigériában jó híre van a magyar szaktudásnak és agráriumnak. Számos tartományban értünk már el sikereket, most a szántóföldi növénytermesztést, az állati termékek előállítását és az élelmiszer-ipari feldolgozást kívánjuk új, magyar alapokra helyezni Nigériában. Magyarország is jelentősen profitál az együttműködésből. Rengeteg magyar kis- és középvállalkozás működik már sikeresen egy olyan országban, amely nem is olyan sokára a világgazdasági fejlődés motorja lehet, miután gazdasági teljesítménye felfelé húz, és minden második nigériai tizenkilenc évnél fia­talabb” – magyarázta Lakner Zoltán egyetemi docens.

A tanszékvezető kifejtette: az afrikai állam élelmiszer-ipari fejlesztései hosszú távon keresletet biztosíthatnak a magyar ipar, a szolgáltatók és a szakemberképzés számára.