Magyar Hírlap online

A munkájukat szeretnék visszakapni a postások

Az elbocsátott veszprémi kézbesítők tovább folytatják harcukat a Magyar Postával szemben

Katona László és Turóczi Tibor veszprémi kézbesítőket 17 év szolgálat után január 7-én bocsátották el azonnali hatállyal a Magyar Postától, mert állítólag mint szakszervezeti ügyvivők szervezőként is részt vettek a cég szerint törvényellenes sztrájkban, még tavaly decemberben. Azóta több százan mozdultak meg a városban a kézbesítők érdekében. A veszpré­miek aláírásokat gyűjtöttek, majd utcai demonstráción követelték, hogy a posta vegye vissza kirúgott dolgozóit. Mindeddig hiába. Ügyüket ma tárgyalja a Veszprémi Munkaügyi Bíróság.



A Kézbesítők Szakszervezete tavaly december 10-én hirdette meg a sztrájkot, s állította fel a sztrájkbizottságot. Követeléseiket akkor még két pontban fogalmazták meg: tízszázalékos béremelést, valamint egyszeri százezer forintot kértek minden dolgozónak a Magyar Posta Zrt. által értékesített ingatlanok eladásából befolyt összegből. Csakhogy a vállalat megsürgette a reprezentatív szakszervezetekkel a bértárgyalásokat, s a megállapodás december közepére megszületett. Mivel ebben az esetben a bér tekintetében már nem lehet újabb követeléssel élni, maradt az egyszeri százezer forintos kifizetés.

Harmadik nekifutásra sem vezettek eredményre az egyeztető tárgyalások, így december 22-én reggel országszerte 150 kézbesítő nem vette fel a munkát. Köztük volt nyolc veszprémi postai dolgozó, ők mindkét napon át kitartottak. A megtorlás mégis csak Katona Lászlót és Turóczi Tibort érte utol. Mindkettőjüket január 7-én bocsátották el, méghozzá azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással. Az indok jogsértő sztrájk szervezése, valamint abban való részvétel, amivel kötelességüket szándékosan megszegték.

A kirúgott postások máshogy emlékeznek. Azt mondják, még azt sem tudták, kik lesznek azok, akik Veszprémből csatlakoznak a sztrájkhoz. Nekik még arra sem volt módjuk, hogy beszéljenek egymással, így kizárt, hogy bármit is szervezhettek volna.

„December 22-én reggel, ahogy beértem a belvárosi 1-es postára, a hivatalvezető-helyettes és az osztályvezető már ott állt az előtérben. Minden beérkező kézbesítőt megkérdeztek, hajlandó-e felvenni a munkát. Aki azt mondta, nem, azt felküldték az épületben található étterembe. Volt, akit még csak meg sem kérdeztek, egyszerűen a felfelé vezető lépcsőre mutattak: irány az étterem” – hangsúlyozta Turóczi Tibor.

Az elbocsátott postás azt mondja, hogy egész nap, a munkaidő végéig nem hagyhatták el az épületet, sőt még a kijáró húszperces ebédszünetben sem. Másnap reggel fél nyolc után a hivatalvezető és helyettese felolvasta a sztrájkolóknak a vállalat hivatalos állásfoglalását, miszerint a munkabeszüntetés jogellenes, ezért ha nem szüntetik be a sztrájkot, a Magyar Posta bírósághoz fordul. Ekkor országos viszonylatban a 150 sztrájkoló kézbesítőből ötvenen feladták. „Mi nem. Mind a nyolcan kitartottunk” – emelték ki az utcára tett postások.

A következő nap, december 24. már munkaszüneti nap volt a postán. Karácsonyt követően december 28-án a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon kimondta, hogy jogellenes volt a kézbesítők sztrájkja. Csakhogy a Kézbesítők Szakszervezete a rendelkezésére álló 15 napon belül fellebbezést nyújtott be. Így az ítélet nem volt jogerős. Ezt kérdésünkre Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő, a Fidesz munkaügyi szakpolitikusa is megerősítette, aki az egyik plenáris ülésen interpellált az Országgyűlésben a kirúgott veszprémi postások ügyében.

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában azt mondta, a kézbesítők sztrájkja jogellenes volt, ezért jogszerű, hogy a Magyar Posta azonnali hatállyal elbocsátotta őket. „Ez egész egyszerűen szemenszedett hazugság” – mondja Bernáth Ildikó. A Kézbesítők Szakszervezete ugyanis benyújtotta a fellebbezést a Munkaügyi Bírósághoz, a másodfokú ítélet még csak ezután fog megszületni. Kiemelte: akkor milyen jogon rúgta ki azonnali hatállyal dolgozóit a Magyar Posta?

A képviselő interpellációjában hangsúlyozta, elfogadhatatlan a kettős mérce. Nem kell másra gondolnunk, csak a BKV-botrányokra, a 4-es metró elfolyt mil­liárdjaira, a MÁV privatizációs ügyleteire, a Hunvald-botrányra vagy a Zu­schlag-perre – sorolta a képviselő, hozzátéve, privatizációs ügyletek nemcsak a MÁV háza táján történtek, hanem számos más állami tulajdonú cégnél is.

„Mindent eladnak, ami mozdítható, s kíméletlenül megfélemlítik azokat, akik fel merik emelni a szavukat annak érdekében, hogy a vagyoneladásból a dolgozók is részesüljenek. Ez történt a postánál is” – emlékeztetett a politikus.

Meglátása szerint igazságtalan és elfogadhatatlan az, hogy míg egy szocialista polgármester – Hunvald György – még letartóztatása után is hónapokig kapta a fizetését, addig az egyszerű postásokat, meg sem várva a jogerős bírósági végzést, azonnal csak úgy egyszerűen ki lehet tenni az utcára, ráadásul úgy, hogy három hónapig még munkanélküli-segélyt sem kapnak.

Turóczi Tibor és Katona László a Magyar Hírlapnak elmondta, valóban hirtelen történt az elbocsátásuk. Turóczi Tibort például a rendes szabadsága alatt hívták vissza két nap után azzal az ürüggyel, hogy a rendkívüli időjárás miatt be kell mennie dolgozni. Munka, feladat persze nem volt. Épp, hogy a leveleket kiválogatta, amiket kézbesítenie kellett volna aznap, amikor a hivatalvezető Katona László kollégájával együtt az irodájába hívatta őket. Ott aztán eléjük tették a már kitöltött papírokat, miszerint azonnali hatállyal el vannak bocsátva.

A veszprémi kézbesítők nem adják fel a harcot. A békítő egyeztetés eredménytelenül zárult, így ők is jogi útra terelték ügyüket. Mindketten bírják a veszprémiek bizalmát. Érdekükben két veszprémi önkormányzati képviselő, Némedi Lajos és Vereskuti Béla is lépéseket tett, valamint egy lakó, aki megtudva, hogy postásait elküldte a posta, azonnal szervezkedni kezdett. A képviselőkkel együtt levelet írtak a Magyar Posta Zrt. nyugat-magyarországi területi igazgatójának, amelyben követelték, vegyék vissza a jogtalanul elbocsátott dolgozókat. Ezt a levelet több száz veszprémi írta alá. A válasz persze semmitmondó volt, ezért az írásos megkeresést utcai demonstráció követte, ahol a zord, hideg idő ellenére több mint százan jelentek meg, s tüntettek. Kedvek Rudolf, az aláírásgyűjtés szervezője azt mondja, bárhol járt, hogy szignóztassa a levelet, azt hallotta, szeretik a lakók a volt kézbesítőiket. Megbíznak bennük, mert pontosak, precízek, és bármikor segítőkészen álltak kéréseikhez. A tüntetésen felszólaltak az említett önkormányzati képviselők is. Némedi Lajos azt mondja, rendkívüli dolog, hogy egy ekkora tömeg a jelenlegi morális válság ellenére fontosnak tartotta, hogy szolidaritását fejezze ki.

Turóczi Tibor és Katona László tudja, hogy nehéz per elé néznek. De úgy gondolják, elbocsátásuk politikai döntés volt, s a posta vezetőinél magasabb körökben határoztak így. Le akarták fejezni a szakszervezetet, amit ezzel a lépéssel meg is tettek. Így velük tudtak példát statuálni. Mind a ketten csak a munkájukat szeretnék visszakapni – valamint természetesen a kiesett munkanapokért járó bért –, mert hivatásuknak és életformájuknak is tekintik az elmúlt 17 évi szolgálatot. .

Turóczi Tibor elmondta, azért igazából akkor lenne elégedett, ha egy irányukban pozitív bírósági döntés után az első munkanapon a veszprémi postahivatal vezetője összes munkatársa előtt olvasná fel a bírósági végzést, és mindenki előtt bocsánatot kérne tőle. 

 

---

Elnapolt tárgyalás

Országszerte huszonkilencen jártak úgy, hogy a sztrájk miatt másnap már nem kellett bemenniük munkahelyükre dolgozni. Hét városban fordultak a kirúgott kézbesítők a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz. Az első per már megkezdődött Gyulán, az orosházi postások ügyében, ezt március tizenhetedikére elnapoltá.