Magyar Hírlap online

2012. február 09., csütörtök, Abigél, Alex
2010-02-09

A gabonatermelők fekete éve Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A búza huszonhárom, a kukorica harmincnégy százalékkal olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt, óriási a jövedelemkiesés ebben a szektorban

Tovább mélyült a hazai gabonapiaci válság. A gabonafélék forgalma jelentősen visszaesett, így újabb drasztikus jövedelemkiesés jelentkezhet a gazdáknál, és akár 1,5-2 millió tonna felesleg is maradhat a magtárakban az aratásig – állítja a Magyar Agrárkamara. Januárban soha nem látott alacsony forgalmat bonyolítottak le a kereskedők és a termelők. A búza huszonhárom, a kukorica harmincnégy százalékkal olcsóbb, mint egy éve.

A mélyülő válságot a kedvezőtlen európai és a világpiaci események is előidézték (Fotó: Sárközy György)

Egyre nagyobb a baj a gabonapiacon a Magyar Agrárkamara szerint. A búza ugyanis huszonhárom, a kukorica pedig harmincnégy százalékkal olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt. Ennek ellenére alig akad vevő: tavaly január végén még húszezer tonna cserélt gazdát hetente, ma alig néhány ezer, így aratáskor is 1,5-2 millió tonna foglalhatja el a magtárakat a kamara növénytermesztési osztálya által készített összefoglaló szerint. „Ez a január úgy vonulhat be a hazai mezőgazdaság történetébe, hogy az egyik, ha nem a legkisebb forgalmat bonyolították le a gabonakereskedők és -termelők. Hetente alig néhány ezer tonna búza, kukorica, árpa cserélt gazdát. Tavaly ilyenkor, pedig akkor sem volt csúcsszezon, ennek a sokszorosa talált vevőre, s az árak is magasabbak voltak. A két fő gabonaféle jóval olcsóbb most, mint tavaly januárban volt, s akkor még nem számoltuk ehhez az egy év alatt bekövetkezett, nagyjából ötszázalékos inflációt. Emiatt is óriási a jövedelemkiesés a mezőgazdaságban” – írja az agrárkamara lapunkhoz eljuttatott közleményében. A gazdák aligha képesek ekkora veszteségeket elszenvedni. A kukoricát kínálók valamivel jobb helyzetben vannak, ott csekély mértékben, de megmozdult a piac, ugyanis a határon túli kereskedők keresik a tengerit. Amíg a búza huszonnyolcezer forint körüli árat ér el tonnánként, addig a kukoricáért akár négyezer forinttal is többet adnak.

„Nagy piaci változásra nincs esély a tél végéig. Vagyis marad a nyomott árak mellett zajló minimális kereskedés. Így viszont szinte biztos, hogy a mostani szezonban éppen csak eléri a gabonaexport az ötmillió tonnát, szemben a 6,5-7 milliós lehetőséggel” – állapítja meg a Magyar Agrárkamara. Várakozásaik szerint ötmillió tonna gabonát használnak fel takarmányozásra idehaza a 2009-2010-es gazdasági évben, hasonlóan az előzőekhez. A korábbi esztendőkhöz képest az összetételben várható némi változás: nyolc százalékkal kevesebb búzát, tizenhét százalékkal kevesebb egyéb kalászost és tíz százalékkal több kukoricát használhatnak állatok takarmányozására.

„A mélyülő válságért az európai és a világpiac is felelős. Az unió területén az utóbbi hónapokban nagyjából kiegyenlítődtek az árak, ami azt is jelenti, hogy a tengerrel nem rendelkező országokban a kialakult árakra még rárakódik tizenöt-harminc eurós tonnánkénti szállítási pluszköltség, amennyiben exportálni akarják a gabonát. A világpiacon pedig, a válság hatására is, erős a kínálat a gabonafélékből. Egy év alatt huszonhat százalékkal csökkent az értékesített mennyiség” – fogalmaztak az agrárkamarában. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a gabonapiac pangásának egyik oka, hogy túl sok fajtát termesztenek a magyar gazdálkodók. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy megcsappant a kereslet, az év eleji szokásos boszniai szállítások még nem kezdődtek meg.

Az elnök az MTI-nek kiemelte: a Pannon búza – amelyet a szövetség a múlt évben hozott létre védjegyként – lehető leggyorsabb elterjesztése lehet a megoldás a magyar gabonapiac bajai-ra, mert így az önköltség egységesítése mellett lehetne termelni kiváló minőségű gabonát, nagy mennyiségű kínálatot teremtve. Ez pedig növelné a versenyképességet.

Az extraminőségű búzát tíz-húsz százalékkal drágábban, a termelőknek is hasznot hozó áron tudják értékesíteni a piacon, elsősorban külföldön. Vancsura József hozzátette: a piaci problémák miatt mintegy százezer hektárral, tíz-tizenkét százalékkal vetettek e növényből kevesebbet tavaly ősszel, mint az előző évben.

Szarvas Szilveszer

 


Belépés




| Regisztráció

Legolvasottabb cikkeink

Magyar lélek Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

ELHUNYT CSURKA ISTVÁN

In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása

Van igazság? Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Kiket szolgál a gigantikus pénztartalék? Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Bod: el a kezekkel! - Boros: spekuláció!

ORBÁN BEJELENTETTE: ITT A VÉGE

A miniszterelnök szerint nem lehetetlen a Malév újraindulása

Simor András 1,65 milliárdos alapja Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Nem szűkölködik a jegybankelnök: házak, üdülő, kétmilliós jövedelem, Mercedes, vitorlás

Nyomoznak a Nap-kelte műsora kapcsán Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt

Rekviem a Malévért Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

A portugálok Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

MI TÖRTÉNT AZ ÚJ SZÍNHÁZNÁL?

Csudai Sándor képriportja

Az árok partjai Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Valamennyi érintett elégedett lehet a zsidó örökjáradékkal Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A Mazsihisz osztja a pénzt, de juttat másoknak is

ORBÁN: A KONSZOLIDÁCIÓ KORSZAKÁBA KELL LÉPNI

Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel

SELMECZI: GYURCSÁNYÉK TETTÉK TÖNKRE A MALÉVET

A DK szerint Orbán Viktor a felelős a csődért

"Mi adhatnánk kölcsön az IMF-nek" Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe