A török konyhát nem lehet eléggé dicsérni: hihetetlenül ízletes és változatos, majdnem mindenben megfelel az egészséges táplálkozásról alkotott fogalmaknak, lehetővé teszi, hogy mindig friss és – legalábbis Magyarországon – helyben termelt alapanyagokból dolgozzon, aki török recept szerint főz; egyszóval zseniális.

És miután a török gasztronómia nem kevéssé hatott a magyar konyhára a kényszerű együttélés alatt, ráadásul ismerős is – bár az igazi „törökös” ízek Erdélyben jobban megmaradtak, mint a német hatásokkal súlyosbított anyaországban, ahol - a Kádár-rendszer gasztrokulturálatlanságának is köszönhetően – a rántott hús-pörkölt-nokedli-húsleves mellett épp csak a töltött káposzta meg a töltött paprika emlékeztetett a török társbérletre. Hogy a zsigereinkben ott élhetett a vágy a joghurtos saláták, a padlizsánkrém, a koriander és a kardamom iránt, a rendszerváltás után elszaporodott török étkezdék hihetetlen sikere is jelzi, s míg a gyorsétteremláncoknak nagy reklámköltséggel kellett elérniük, hogy menő legyen náluk ebédelni hétvégén – ami Európában mellékesen vér ciki –, addig a törökök csöndesen szivárogtak be, mint egykor a budai várba, és győztek. Ráadásul még csak nem is butítják le annyira a recepteket a helyi ízlésnek megfelelően, mint a gyors kis kínaiak, akik annyiféle „kínai” konyhát tudnak produkálni, ahány országban éttermet nyitnak.
A török konyhát nagyban befolyásolta az oszmán birodalom kiterjedtsége és a szokások sokfélesége: mindenhonnan a legjobb recepteket és eljárásokat sikerült átvenniük, a leginkább azonban talán a közel-keleti és a görög hatást emelhetjük ki. Ha ehhez hozzátesszük, hogy hús nem nagyon volt, így rákényszerültek a zöldségek fantáziadús felhasználására, valamint hogy amióta Allahban hisznek – tehát jó régóta –, nem esznek disznóhúst, és nem fogyasztanak alkoholt, máris kész egy rendkívül egészséges konyha alapfilozófiája. Hogy azért mindenben ne legyenek olyan tökéletesek, az alacsony kalóriatartalmú zöldségételek után agyoncukrozott és agyonmézezett édességeket fogyasztanak – egy tisztességesen elkészített baklava egy adagja körülbelül ezer kalóriát jelent.
A török étkezésben az ételek következő jellegzetes típusait különíthetjük el: a leveseket, amelyek közül a legismertebb és talán Magyarországon is a legkedveltebb a fokhagymás-citromos vöröslencse-leves, a meze – előétel – fogalomkörébe tartozó fogásokat, amelyek voltaképpen előkészítik a lakomát, továbbá a különféle hússal és hús nélküli töltelékkel elkészített sült és főtt zöldségeket, a piláfokat, vagyis a rizsételeket, a húsos ételeket, a halas fogásokat és az édességeket. A köretekről annyit, hogy ha esznek is, nem ragadnak le a krumplinál: a rizs mellett a hazai török éttermekben is kapható bulgur – összetört, főtt búzakása – a legnépszerűbb, amelyet gyakorlatilag a rizzsel megegyező módon használnak fel.
A húsok közül előnyben részesítik a birkát és a bárányt, de marhahúst és szárnyast is fogyasztanak, a tengerparton pedig nagyon népszerűek a különféle sült és töltött halak.
A zöldségek közül a leghíresebb török receptek – ájult imám, a szultán kedvence – alapanyaga a padlizsán, de nagyon sok fokhagymát, kígyóuborkát, cukkinit, paradicsomot és lencsét is használnak. A saláták jelentős része joghurttal készül – a török joghurt a göröghöz hasonlatosan krémesebb és sűrűbb, mint a magyar. A fűszereik közül ki kell emelni a koriandert, a mentát, a sáfrányt és a szegfűborsot.
Az édességekről már szót ejtettünk: az agyoncukrozott tésztafélék mellett egészségesebb alternatívát jelentenek a különféle gyümölcsrizsek és tejberizsek. Jellegzetes a török kávé is, amelyhez a kávét nyílt lángon főzik össze a cukorral és a vízzel, és amelytől hidegrázást kap, aki az olasz presszókávét kedveli, bár négy-öt nap alatt még ezt is meg lehet szokni.
Apropó, tudták, hogy az alma törökül elmá, a kajszibarack kayisi, a padlizsán pedig padlican? Sok más mellett ugyanis ezen gyümölcsök és zöldség nevét is tőlük vettük át…
In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása
Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban
A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése
Nem szűkölködik a jegybankelnök: házak, üdülő, kétmilliós jövedelem, Mercedes, vitorlás
Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel
Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe
Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett