Magyar Hírlap online

A Magyar Gárda még rejtvény

Megjelent a Magyar Élet 2009. július 16-i számában

Jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kul-turális Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla július 2-i ítéletében. "Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel" – fejtette ki a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája. "A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg" – tette hozzá a bíró. Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították, az erőszak veszélyét váltották ki".

A Magyar Gárda sorsa összekapcsolódott a cigánykérdéssel. Nem amiatt, amit egyik feladatukként megjelöltek bűnözéssel szemben, hanem amiatt, hogy ilyen szándékával egy nemzetközileg kriminalizált politikai terepre lépett. Olyan feladatra kötelezte el magát, amely nem kerülheti el a rasszizmus vádját, amelynek feltételezett szándéka is alkalmas bűncselekményként kezelésre. A cigánykérdés része lett egy nemzetközi jelentőségű politikai bűncselekmény koncepciónak, amely miatt a kérdés akár tárgyilagos megvitatásától is óvatos tartózkodásra késztet bárkit, ha nem akar rasszizmussal vádoltan üldöztetést szenvedni.

A Magyar Gárda kiérdemelte ennek a koncepciónak a figyelmét, hazai jelentőségét messze túlszárnyalóan jelenítik meg veszélyességét. Szervezői, vezetői nincsenek tisztában a nemzetközi helyzettel, annak irányával való szembenállás veszélyeivel. Illetve ha érzékelik is, úgy gondolják, hogy cselekedeteikkel a törvényes kereteken belül maradva dacolni tudnak a feloszlatásukat követelők törekvéseivel. Erre utal Vona Gábor, a Jobbik elnöke azon kijelentése, hogy: "Az ítéletnek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen szembemegy a magyar társadalom igazságérzetével". Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

Valóban nem mindenki fogadhatja el a bírósági indokolást, ami szerint a "gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát", mert éppen Tatárszentgyörgyön nem történt semmi más, mint a Gárda tüntető felvonulást rendezett, rendőri engedéllyel. Az Origo tudósítója szerint "a gárdisták és a roma ellentüntetők nem is voltak egymás közelében. A Magyar Gárda ugyanis a falu délkeleti részén tartotta felvonulását, míg a település északnyugati felében gyülekeztek a romák. Utóbbiaknak nem volt engedélye demonstrációra, míg a gárdatagok a falu romák által lakott részére nem léphettek".

Az Index jelentése szerint: "A Magyar Gárda december 9-én tartott felvonulást Tatárszentgyörgyön, a becslések szerint három-négyszáz gárdista a kétezer lakosú község főterén vonult körbe-körbe, miután a rendőrség nem engedélyezte, hogy az eredeti terveik szerint, a cigányok által sűrűn lakott településrészen vonuljanak végig. A Magyar Gárda a roma bűnözés és a roma társadalom ellen demonstrált. Az ott elhangzott beszédek ugyanis a »cigánybűnözést« állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. A bíró megjegyezte ugyanakkor, hogy a bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, az ezzel való indulatok szítása viszont jogállami keretek között elfogadhatatlan. Arra az érvre, hogy még »egyetlen pofon sem csattant el«, a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére. A külsőségek, a Magyar Gárda ruházata is alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt-e ilyen cél. Az ítélet utalt az állami erőszakmonopólium megsértésére is. A gárda tevékenységével a közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy »Jön a gárda és majd rendet csinál!« Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható – mondta ki a bíró."

Ilyenformán a sok oldalról megkívánt jogi helyzetnek elég tétetett. A társadalmi vita azonban a valóságos helyzetet is mérlegre teszi. Azt, hogy a Gárda rendvédelmi hatásköröket próbált magához vonni, ismét két szempontból lehet megítélni. Hosszú lista kering az interneten cigányok által elkövetett brutális bűncselekményekről, melynek első tétele így hangzik: "2007 március: egy 26 éves cigány fiatalember Polgáron alaposan leitta magát a szociális segély fölvételét követően, majd ordítozva hazafelé indult. Egy útkereszteződésnél ráordított egy idős kerékpárosra, ám az nem állt meg. A cigány fiatalember utánaszaladt, lerántotta a bicikliről, és többször fejbe rúgta. Az idős férfi belehalt sérüléseibe." A hosszú felsorolás további védtelen emberek megtámadásáról szól.

"Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel." Ez a mondat a betiltást volt hivatva indokolni a Fővárosi Ítélőtáblán. A mondat első felében elismeri, hogy a Magyar Gárda hasznosnak ítélhető célt szolgál. A második felében említett "demokrácia értékrendje" politikai meghatározás. Van erkölcsi értékrend, van kulturális értékrend, van polgári értékrend, de demokráciának, liberalizmusnak, szocializmusnak, marxizmusnak, fasizmusnak, nem értékrendje van hanem öncélú szabályrendszere. Értékrendnek általános értéket kell megvalósítani. A polgári értékrend azok által valósul meg, akik érzékenyek a társadalmi problémákra, és ha szembe kerülnek velük, képesek azok megoldásában nagy önállósággal közreműködni, kellő szociális érzékenységgel, a rendelkezésre álló megfelelő szervek intézkedésével.

Esetünkben jelen van egy társadalmi probléma: a cigányság integrációja a magyar társadalomban megoldatlan és a mai adottságok mellett a megoldás kilátástalan. Közelebbre lépve: a magyar társadalom egy része állandó félelemben él javainak és személyének biztonsága tekintetében, mert az állam intézményei jelen helyzetben képtelenek eleget tenni alkotmányos kötelességüknek.

Számos alkalommal előfordult már a történelem folyamán, hogy valamely veszély elhárítására önszerveződő védelmi alakulatok vállalkoztak. Török időkben például, de ilyen az önkéntes tűzoltóság is. Ausztráliában hősies vállalkozás az önkéntes tűzoltóké, készenlétben a nagy erdőtüzek ellen, akár, ha kell, az ország másik végén. Egy magyar példa a sok közül: A Pestszentimrei polgárőrség 1996. január 15-től működik Imrei Önvédelmi Csoport néven. Megalakulásától kezdve tagja a Budapesti Polgárőr Szervezetek Szövetségének, ezáltal tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek is. Pártsemleges, pártpolitika mentes, kizárólag bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezet. A polgárőrség a közbiztonság javítása és a bűnmegelőzés érdekében tenni is akaró polgárok társadalmi szervezete. A bűnmegelőzés és a közbiztonság javítása nem csak rendőrségi feladat. A munkában szerepet kell vállalnia az Önkormányzatoknak, a helyi civil szervezeteknek, a lakosság egészének. Csak így lehet hatékony az a munka, ami javítani tud a jelenlegi állapoton. A siker kulcsa a szoros együttműködés. A polgárőrség nem a rendőrség helyett és főleg nem ellene akar dolgozni.

A Polgárőrszervezetekkel szemben a Magyar Gárda nem mentes a pártpolitikától. Feltehetően azért jött létre, mert vannak vidékek, ahol nincs polgárőrség. Ha így van, akkor hiányt pótol. De még így sem példa nélkül való. Egészen friss hír: Az olasz parlament elfogadta az Olasz Nemzeti Gárda létrehozását. A katonai egyenruhás, polgári szervezet célja, hogy a bűnözésből élő, elsősorban cigány származású bevándorlókat ellenőrizzék. A parlament egyúttal az illegális bevándorlást is büntethetővé tette. Csak idén eddig 36 ezren érkeztek így Itáliába. A döntéseket a Vatikán és több emberi jogi szervezet is bírálta, mert a Kelet-Európából érkezett cigány bevándorlók ellen irányul. Silvio Berlusconi szerint a bűnözőktől akarják megvédeni az olaszokat.

Az alapító okirat szerint a Magyar Gárda olyan pillanatban jön létre, amikor a "magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelem híján maradt", amikor "nemzetünknek nincs hova hátrálnia". Vona Gábor, a Jobbik és a nemrégiben bejegyzett Magyar Gárda Egyesület elnöke szerint a szervezet egyebek mellett rend- és polgárvédelmi feladatokat kíván ellátni, a lelki és szellemi felkészülésen túl a fizikai képzést is fontosnak tartja.

Hangsúlyozta: soha nem tudni, mikor, milyen fegyveres konfliktus tör ki. A szervezet nem tarthat katonai kiképzéseket, de arra talán lesz mód, hogy lövészegyleteket működtetve a gárda tagjai megtanuljanak bánni a lőfegyverekkel. Arra, hogy miért éppen a hajdani "náci" egyenruhára emlékeztető fekete színt választották, Vona Gábor egyszerű magyarázattal szolgál: ez tetszett a legjobban.

A helyzet valóban elmérgesedett, főleg ahol a cigányság teszi ki a többséget. Régi szabály, ahol nincs jelen a hatósági fegyelmező ellenőrzés, ott a védekezés veszi kezébe a törvényt. A rendőrség egyes helyeken közismerten tehetetlen, fél, inkább félrehúzódik.

Jókai írja Mire megvénülünk című regényében a cigányokról: "Ez a faj gyáva. Ha valahol megizenik neki a háborút, onnan eltakarodik, csak addig mer garázdálkodni, amíg tapasztalja, hogy félnek tőle. Valóságos farkastermészet. Széttép, ha védtelenül kaphat, de egy égő csóvával csapatostól elkergetheted."

Másfél évszázaddal ezelőtt lehetett ez általános kép, azóta nagyon sok igyekezet történt a cigányok integrálásáért a társadalomba. Akkor is voltak kiemelkedők, mint Dankó Pista, zenészek, lócsiszárok, voltak dolgozók mint teknővályók, vályogvetők stb. de folyamatos volt a nomád életvitel. Mintha a rendszerváltoztatás lett volna a kialakuló beilleszkedés megbontója. Lipusz Zsolt (Jobbik-alelnök, Nyíregyháza) írja: "A trianoni maradékország azon régióiban, melyekben a cigányság többségbe került (Cserehát, Észak–Abaúj, Észak-Nógrád, stb.) vajon miért szűnt meg minden normális, civilizált emberi élet lehetősége? Miért nem folyik e településeken gazdálkodás, az udvarokat miért veri fel a gaz, a házak ablakain miért fúj be télen-nyáron a szél? Miért nem lehet e helyeken vetni, ültetni, gazdálkodni, normális családi életteret teremteni? Miért van az, hogy ezeken a településeken a mindent átható, bénító, zsigeri halálfélelem lett az úr, akár a középkori haláltánc-jelenetekben? Miért menekül innen minden magyar fiatal? Miért nem lehet az ország ezen régióiban békében és nyugalomban élni?"

Különös, hogy Amerikából jön a legélénkebb érdeklődés, ahol virágzott a rabszolgapiac, amikor Európa már rég túl volt rajta. A mi cigányaink sorsa érdekli őket, amúgy féloldalasan. Mert hogy üldözik őket. Olvassuk, hogy az FBI munkatársai is segítik a magyar rendőrök munkáját abban a nyomozásban, amelyet a közelmúlt romák elleni támadások ügyében indítottak. Hamarosan egy olyan speciális csoport érkezik az Egyesült Államokból, amelynek fő területe a személyiségprofil-alkotás, mert az FBI óriási tapasztalatokkal bír ezen a téren, hiszen az USA-ban az elmúlt 30 évben ezres nagyságrendben követtek el sorozat-, kéj- és etnikai gyilkosságokat.

A cigánykérdést kezelni kell, velük egyetértésben azok segítségével, akik partnerek lehetnek népük integrálásában.

A Gárda-kérdést is kezelni kell, velük egyetértésben, azok segítségével, akik jó szándékkal akarják megvalósítani azt, amit hirdetnek.

Tévútra terelődik a cigánykérdés kezelése olyan állásfoglalással, ami szerint a probléma faji üldöztetés, a többség idegengyűlölete, amit nemzetközi eréllyel kell letörni, és nemzetközi megbélyegzéssel sarkallni a többségi társadalmat a kisebbség anyagi jólétének és háborítatlanságának biztosítására, bármilyen viselkedésének eltűrésére.

Tévútra terelődik a Gárda-jelenség kezelése, ha eleve gyanakvásokkal, feltételezéssel, előítélettel fogadjuk. Súlyos oka lehet annak, hogy polgári önszerveződés jön létre olyan megfogalmazással, hogy védekezni és védelmet nyújtani akarnak. Onnét kell kiindulni, hogy az általuk megfogalmazott védekezési igény jogos, mert az állam szervei nem tudják ellátni a feladatot.
Akkor pedig felkarolni és használni kell a polgári önkéntességet, szervezetüket legalizálni, esetleg a már létező Polgárőr Szövetség partnerévé tenni, annak tapasztalati, szervezési tudását átadni.

Bűncselekmény hiányában, politikai motivációk alapján, szabályosan bejelentett és nyilvánosan működő polgári alapítású szervezetet bírósági ítélettel betiltani: hatalommal visszaélő diktatórikus cselekedet.

Az Árpád-sávos címer vagy zászló egyike az ősi magyar nemzeti jelképeknek. A többször módosított 1949. évi XX. törvény – A Magyar Köztársaság Alkotmánya – 76. §-a határozza meg, és az 1995. évi LXXXIII. törvény szabályozza azt, hogy kik, illetve mely hivatalos szervek használhatják a Magyar Köztársaság címerét és zászlaját. Ettől függetlenül címer, nemzeti zászló, korona-ábrázolás, és esetünkben a címerben is megjelenő Árpádsávos nemzeti jelképünk széles körben alkalmazásra kerül, ennél fogva beszabályozhatatlan. Inkább társadalmi-etikai, illendőségi szabályozás alatt áll, leginkább hazafias szervezetek használják nyomtatványokon, ruházaton. Jó lenne, ha politikai szervezetek tartózkodnának nemzeti jelképeink használatától.

A Magyar Gárda valóban helytelenül teszi, hogy ruházatában, annak díszítésében nem igyekszik egykori politikai pártseregek által használt ruházattól minél eltérőbb öltözék használatára. Ám, jó kérdés, ha matrózruhát öltenének Szívgárda jelvénnyel, mentesülnének-e a félelemkeltés vádjáról.

Egyáltalán miért is kell egyenruha? Tavaly novemberben kezdte meg működését hasonló feladatokkal az Avasi Városőrség. A rendőrséggel együttműködve járják az avasi városrész utcáit a városőrség tagjai. A miskolci rendőrkapitány hangsúlyozta, hogy az egyenruhások jelenlétének fegyelmező hatása van, s megfigyelhető, hogy amikor több rendőr van kint az utcákon, akkor kevesebb a balhé.

De akkor is "balhé" van, ha valaki egyenruhagyanúsan öltözködik, mint az alábbi újsághír mutatja: "Szombaton, még a Magyar Gárda feloszlatása elleni tüntetés előtt, Budaőrsön egy embert előállítottak és többeket igazoltattak a rendőrök fekete öltözékük miatt. Egyikőjük sem a Magyar Gárda, fehér ing, fekete oroszlános mellény összeállítású egyenruháját viselte, az intézkedő parancsnok szerint azonban megjelenésük emlékeztetett a betiltott szervezetre. Az őrnagy ezt garázdaságra utaló jelnek nevezte. Isaszegen vasárnap egy férfit küldött haza átöltözni egy rendőr, mert fehér ingben, fekete nadrágban és bakancsban volt."

Eszünkbe jut a Bach-korszak, amikor tiltották a magyaros ruhát, atillát, bajúszt. Pedig rendészeti szempontból hasznos az egyenruhás személy, aki nem valami bujkáló, surranó gyanús alak, hiszen egyenruhában viselkedni kell. Iskolások, katonák ezt példázzák. Leventéknek csak sapkájuk volt, mert a kifosztott országnak nem volt módja egyenruhát adni nekik. De a kötelék is fegyelmező. Bizony hiányzik a férfilakosság katonai szolgálatának sok hasznos mellékterméke.

A Magyar Gárda betiltásával nincs vége sem a Magyar Gárdának, sem a közbiztonsági problémának. A bajt nem a Gárda idézte elő, nem is lesz annak kezelője. A Gárda-ügy csak az ország állapotának tüneti jele, és függetlenül a Gárda milététől, a közönség jobboldali része a jobboldaliság elleni támadásnak tekinti a Gárda elleni hatósági intézkedéseket és politikai megnyilatkozásokat. Gazdasági és politikai rend szükségeltetik a szenvedélyek lenyugvásához.